Lehet ezt populizmusnak nevezni, közelebb is van hozzá, de színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá vált a politika – véli az amerikai elnök világpolitikára gyakorolt hatásáról Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, akit arról is kérdeztünk, hogyan fog megtérülni, hogy a magyar külpolitika mindent Trumpra tett fel, és okozhat-e konfliktust a magyar–kínai kapcsolat.
Bár nem nevezte meg Magyarországot, félreérthetetlen célzást tett.
Az idén 45 éves HVG címlapjai jól mutatják, hogyan és merre kalandozott a rendszerváltás után, aztán a NER-korszakában a magyar külpolitika, azokon a szövetségi rendszereken belül, amelyeket egyébként önként vállalt.
A miniszterelnök részben a hagyományokkal indokolta, hogy miért neki kell szimbolikusan is magához ragadnia a külpolitika alakítását, ugyanakkor ezen tradíciók nem kecsegtetnek túl fényes kilátásokkal, hiszen a magyar történelem folyamán amikor a kormányfő huzamosabb időre magához vette a külügyi feladatok ellátását, annak minden egyes alkalommal kudarc lett a vége. "Történelmi lecke fiúknak".
Magyarország elszigetelődött, ez a helyzet pedig csak fokozódhat, ha Lengyelországban Donald Tusk tud kormányt alakítani. Orbán egykori harcostársa, ellenlábasa pedig azt mondja, a miniszterelnöknek érdemes vigyázó szemét Párizsra, Brüsszelre és Washingtonra vetnie.
Egy teljes illiberális internacionálét gyűjtött maga köré a hét végén Orbán Viktor miniszterelnök és külügyminisztere, Szijjártó Péter: Magyarországon járt a türk világ szinte valamennyi – demokratikusnak még a legjobb szándékkal sem nevezhető – országának vezetője, a szomszédos országokból pedig azok a bukott volt kormányfők jöttek el, akiknek politikájából nem kértek az ottani választók.
A harmadikutasság sokszor még a nagyobb államok számára is csak illúzió vagy politikai szlogen – ezt jelzi az el nem kötelezett országok mozgalmának története.
Mi vezetett el ahhoz, hogy nyugati szövetségeseivel szemben konfrontatív, a keleti rezsimekkel viszont simulékony és megengedő Magyarország? Mi mozgatja az orbáni külpolitikát, a keleti nyitást? Van-e egyáltalán értelme ez utóbbinak és mik Orbán Viktor ambíciói a világszínpadon? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ 55 perces dokumentumfilmünkben, 14 egykori és jelenlegi politikust, valamint diplomatákat és elemzőket megszólaltatva Orbán Viktor külpolitikájáról.
Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
A német külügyminiszter szerint mégis teljességgel érthetetlen, hogy a magyar vezetés így tesz.
Itt az idő, hogy az Egyesült Államok lépéseket tegyen, miután magyar szövetségese többször gátolja az amerikai érdekeket, mint ahányszor segíti azokat - véli a hírügynökség szemleírója. Szerinte ugyanis Orbán Viktor alatt a magyar kormány belülről gyengíti a NATO-t és az EU-t, miközben kívülről erősödik az orosz és kínai nyomás mindkét szervezetre.
Nekünk (és persze a kárpátaljai magyaroknak is) nem az az érdekünk, hogy távol tartsuk Ukrajnát az euroatlanti közösségtől, hanem az, hogy ezt a közeledést elősegítsük. Vélemény.
Reprezentál, fontosságot közvetít, találkozási pont lesz.
A magyar miniszterelnök folyamatosan ajnározza, valósággal dicsőíti a török elnököt, ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy fenntartásait a török elnyomó rendszerrel kapcsolatban akár csak diplomatikusan szóba hozná. Vélemény.
Amerikát mindenekelőtt a különutasnak tartott orosz vonal nyugtalanítja, és itt várnak irányváltozást. Vélemény.
Nincs már senki, aki meg merné mondani a döntéshozóknak, mi is a helyzet Washingtonban? Vélemény.
A külügyminiszter szerint a Trump-adminisztráció több fontos nemzetközi kérdésben hasonló álláspontot képvisel, mint a magyar kormány.
Páros napokon elítélik Izraelt, páratlan napokon tartózkodnak az elítéléstől. Vélemény.
Az új néppárti-radikális kormány szerinte "új korszakot nyit" az osztrák–magyar stratégiai kapcsolatok fejlesztésében.
Koncepciójának lényegi eleme, hogy minden határon túli közösségben a politikai befolyás eszközeként működtetni kell legalább egy trójai pártot. Vélemény.
